Röviden rólunk

Vállalkozásunk 1990-ben alakult mint egyéni vállalkozás. Fő tevé-
kenységi körünk hidegburkolatok készítése volt. 1996-ban társaságot alapítottunk Molnár Ceramia Kft. néven. A társaság alapítói és tulajdonosai sok éves kollektív szakmai tapasztalattal rendelkező mérnökök és szakemberek, akik egyben tevékeny munkatársai is cégünknek. Cégünket az elmúlt évtizedben dinamikus és kiegyensúlyozott fejlődés jellemezte. Tevékenységi körünket a kereskedelem és az építőipar területére koncentráltuk. Munkáink során kiemelt hangsúlyt fektetünk a minőségre. Rugalmasságunk, gyorsaságunk és szakértelmünk garancia ügyfeleink elégedett-
ségére. Célunk, hogy a minőségi alapanyagokból szakszerűen felépített házak vásárlóink által támasztott magas igényeket teljes mértékben kielégítsék.

Hidegburkolási egyszeregy

Összefoglalónkban a hidegbur-
koláshoz szükséges segéd- és kiegészítő anyagokat mutatjuk be, valamint tanácsot adunk a legmegfelelőbb technológia kiválasztásához. Ezek ismeretében a barkácsolók és a szakemberek is elkerülhetik a burkolási hibákat.

Teljes cikk »

Tanácsok

Hasznos tanácsok, bölcsességek.

Teljes cikk »

Hidegburkolási egyszeregy

Összefoglalónkban a hidegburkoláshoz szükséges segéd- és kiegészítő anyagokat mutatjuk be, valamint tanácsot adunk a legmegfelelőbb technológia kiválasztásához. Ezek ismeretében a barkácsolók és a szakemberek is elkerülhetik a burkolási hibákat.

Hidegburkolás oldalfalra (csempézés)

Az első és legfontosabb teendőnk, hogy megfelelően sima, egyenletes falfelületet készítsünk. Amennyiben rossz minőségű és egyenetlen az alap, gyárilag előre elkészített kiegyenlítőhabarccsal egyenlíthetjük ki a felületet. A hidegburkoláshoz szükséges kiegyenlítők különböznek az egyéb - festéshez, tapétázáshoz használható - glettanyagoktól, mivel nemcsak simításra, hanem 3-20 milliméter között a nagyobb egyenetlenségek megszüntetésére is alkalmasak.

Rosszul jár az, aki a falkiegyenlítést megspórolandó, vastag rétegben ragasztót használ. Míg ugyanis a kiegyenlítőhabarcs egy vakolatszerű, sima felületet ad, addig a ragasztóhabarcs csak annál jóval ridegebb felületet. Ami még ennél is lényegesebb; a kötőanyag 5 milliméternél nagyobb vastagságban nem használható. Ha ennél vastagabb rétegben visszük fel a ragasztót, akkor számolhatunk azzal, hogy még a hagyományos, jó minőségűek is megrepedeznek. Ezt elkerülendő, csak jó minőségű kiegyenlítőhabarcsokat használjunk. Áruk kedvező, felhasználásuk egyszerű.

A felület kiegyenlítését követő néhány óra múlva - de legrosszabb esetben másnap - megkezdődhet a csempék felragasztása. Figyelem! Mindig az adott csempe és járólap határozza meg, hogy milyen ragasztóhabarcsot használjunk. Sajnos a gyártók nem mindig tüntetik fel az alkalmazhatóság korlátait a csomagoláson. Épületeken belül általában ún. beltéri ragasztóhabarcsokat használnak. Sokan nem tudják, hogy ezek a ragasztóhabarcsok csak a nagy vízfelvételű, azaz a nem fagyálló csempékhez és járólapokhoz alkalmasak, a többi típushoz nem. Ennék oka egyrészt a ragasztóhabarcs tapadási készségével, másrészt a csempék alacsony vízfelvételével függ össze. Emiatt fontos tudni, hogy mindenütt - még beltérben is - a csempe minősége határozza meg a ragasztóhabarcs milyenségét.

A ragasztó habarcsot vékony rétegben visszük fel. A jól kiegyenlített fal előnyei itt mutatkoznak meg először. Nagy felületi simaságú falazathoz (pl. gipszkarton, Betonyp) és kisebb méretű (15x20 centiméterig) csempéknél 3 milliméteres fogazott glettvasat célszerű használni. Ennél nagyobb méreteknél a 6 milliméteres fogazatú glettvassal indokolt dolgozni. Extra méretű lapokhoz profi ragasztóhabarcsot használjunk.

A falra felvitt ragasztóhabarcs általában 30 percen belül bőrösödik, emiatt egy lépésben csak akkora felületre vigyük fel, amelyet fél órán belül kényelmesen burkolhatunk. Figyelem! Ha hagyományos ragasztóhabarcsot használunk, a burkolást követő 10 percen belül megigazíthatjuk a lapokat, de utána már nem!

Miért ragasztóhabarcsot és miért ne ágyazóhabarcsot használjunk? A teljes válasz hosszú volna, ezért itt most csak néhány okot említünk:

• tízszer kevesebb anyagot mozgatunk,
• a ragasztóhabarcs válogatott alapanyagokból készül,
• minősége egyenletes,
• gyártás alatt vizsgálták,
• elkészítése nem helyigényes,
• felvitele egyszerűbb,
• anyagveszteség nincs,
• extra méretű lapok ragasztására is alkalmas,
• nem kell a fugázással 3­4 napot várni.

A ragasztást követő 24 óra elteltével (gyorsragasztóknál 3-5 óra elmúltával) már elkezdhetjük a fugázást (hézagolást). Korábban a fehér cement volt a jellemző fugaanyag, ma azonban már óriási szín választékban kaphatók jó minőségű és tartós fugázóhabarcsok. Minden gyártó feltünteti a fugázóhabarcs csomagolásán, hogy az anyag milyen széles fugahézaghoz alkalmazható. Az ajánlott szélességi méretet soha sem szabad túllépni! Amennyiben extra széles fugákat készítünk, széles fugázókat, ill. fugaiszapokat használjunk, amelyek általában 20 milliméteres fugaszélességig ideálisak.

Miért tartósabb a fugázóhabarcs a fehér cementnél?
Csak a legfontosabbat említjük: a benne található műanyag bázisú adalékszerek vízzel találkozva megduzzadnak. Ez a duzzadási folyamat éppen a száradáskor megy végbe, amikor a fugázóanyag - víztartalmát elveszítve - zsugorodna. Száradáskor a jó minőségű fugázóhabarcs nem veszít térfogatából, tehát nem zsugorodik. A használat során később sem repedezik a fuga, ezért a habarcs nem hullik ki a hézagból. A fugázáskor ügyelnünk kell arra is, hogy a pórusos egyenetlen felületű lapokat nehéz, esetenként lehetetlen teljesen megtisztítani a fugázóhabarcstól. Ilyen esetekben javasoljuk a próbafugázást, ami annyit jelent, hogy egy-két fel nem használandó lapon próbáljuk ki a tisztíthatóságot. Mivel a tisztítást általában 10 perc elteltével már el kell kezdeni, célszerű csak akkora felületet kifugázni, amelyen a tisztítást időben elkezdhetjük. A tisztítás megkezdésének időtartamát a magasabb hőmérséklet és a huzat egyaránt csökkenti.

A kész falfelület idővel elpiszkolódik, különböző anyagokkal szennyeződik. A jó minőségű csempéket és fugázóanyagokat a háztartásokban szokásos lúgos tisztítószerekkel tisztíthatjuk. Savat, sóoldatot használni szigorúan tilos, mivel a cementkötésű anyagokat a sav roncsolja.

Padlókészítés hidegburkolattal

A megfelelő kiegyenlítés itt is alapvető teendő, e nélkül nehezen dolgozhatunk, és a kivitelezés is szakszerűtlen lesz.

A frissen készített (6-8 hónapos) aljzatot tapadóhíddal kellősíteni szükséges. A kellősítés lezárja a beton pórusait és megakadályozza, hogy az aljzat hirtelen kiszívja a vizet az önterülő masszából. Így az önterülő massza egyenletesen kiszáradhat.

Padlófűtésnél az aljzat kiegyenlítésekor számolnunk kell a hőterheléssel és az azzal járó méretváltozásokkal. A gyártóknak köszönhetően ma már az aljzatkiegyenlítők megfelelő adalékanyagokkal rugalmassá tehetők, így felhasználhatók padlófűtéshez is. A rugalmassá tett aljzatkiegyenlítők önmagukban még nem oldják meg teljesen a hőterhelés okozta problémákat.

Feltétlenül szükséges (főleg egybefüggő, nagy tereknél) az aljzat megfelelő dilatálása. Padlófűtésnél a padló és az oldalfal találkozásainál minimum 1 centiméter széles, rugalmas anyaggal kitöltött hézagot kell tartani, de nagyobb helyiségben ügyelnünk kell arra is, hogy 25-30 négyzetméterenként legalább egy-egy, 5-10 milliméter széles dilatációs fuga készüljön. Ha az aljzatot dilatáljuk, akkor pontosan felette kell dilatációt készíteni a burkolásnál is. A korszerű önterülő aljzatkiegyenlítők általában már 0.5-10 milliméternyi, egyszer felvitt rétegvastagságban is működnek. Ha lehetséges, akkor az aljzatkiegyenlítést mindig egy rétegben készítsük el, ugyanis minden külön réteg egy-egy hibaforrás lehet.

Padlóburkoláshoz - a már említett előnyök miatt - elsősorban a ragasztóhabarcsokat ajánljuk, azonban ennél a munkánál is a járó lap és a helyszín határozza meg az alkalmazható kötőanyagot. Itt is tanácsoljuk, hogy akis vízfelvételű, azaz fagyálló lapokhoz csak fagyálló ragasztóhabarcsot használjunk, függetlenül attól, hogy kültéri vagy beltéri burkolat készül. Padlófűtésnél célszerű flexragasztót használni, mivel csak ez viseli el a hő okozta intenzív méretváltozásokat.

Ha nagy méretű (30x30 centiméternél nagyobb) lapokkal dolgozunk, akkor a megfelelő kopogásmentesség elérése céljából a már Magyarországon is több gyártó által forgalmazott ún. folyékony ágyazatú ragasztóhabarcsokat célszerű használni. Képlékenységüknél fogva szinte teljes ragasztótelítettséget adnak a lapok alatt, úgy, hogy rugalmas (flex) ragasztóhabarcsként is működve 4-5 óra elteltével már fugázható a burkolat. Sok későbbi bajt elkerülhetünk azzal, ha betartjuk a szabályt: a frissen burkolt felületet mechanikusan terhelni (pl. nagy súlyú bútorokat azon elhelyezni) csak minimum egy nap elteltével szabad! Padlólapok ragasztásánál természetesen vastagabbnak kell lennie a ragasztórétegnek, mint az oldalfalakénál. Általában 10 milliméteres­ fogazott glettvassal célszerű dolgozni, de nem ritka a 15, sőt 20 milliméteres sem. Természetesen ilyenkor több ragasztóhabarccsal kell kalkulálnunk.

A padlólapok fugázásakor figyelembe kell vennünk, hogy a burkoláshoz milyen kötőanyagot használtunk. Ágyazóhabarcsnál 3-5 napot, ún. beltéri ragasztóknál 2-3 napot, hagyományos és flexragasztóknál 24 órát célszerű várni a fugázás megkezdésével. A padlóburkolat fugázásánál is tudni kell, hogy a pórusos, érdes, egyenetlen felületű lapok körülményesen tisztíthatóak. Ezért itt is érdemes a már említett próbafugázást elvégezni.

A gyártók által ajánlott fugázóhabarcsok oldalfalra és padlólapokra egyaránt felhasználhatók. Padlófűtésnél nemcsak a ragasztó habarcsnak, hanem a fugázóanyagnak is rugalmasnak kell lennie. Erre a célra az ún. flexfugázók a legmegfelelőbbek, vagy pedig az általában használt fugázók, adalékszerrel rugalmassá téve. A kirepedezések elkerülése végett a fugahézag maximális szélességét be kell tartani. Ipari burkolatoknál speciális megoldásként fugaiszapot használnak. Felső rétege kopásálló, nagy nyomószilárdságú, ugyanakkor szemcsés szerkezete miatt hőterhelt helyeken is megfelelő. Célszerű minden olyan esetben, amikor a fugázó kiválasztása nem egyértelmű.

A már elkészült padlókat is a háztartásban szokásos lúgos tisztítószerekkel szabad tisztítani. Savat és sóoldatot használni tilos!

Kültéri burkolatok

Minden munkafázist úgy kell elvégezni, ahogyan azt a padlófűtéssel rendelkező belső tereknél javasoltuk. Kültéri burkolatok készítésekor a hőterhelést, alapvető tényezőként kell figyelembe venni. Sokszor nem a felfagyás teszi tönkre a teraszokat, hanem a nagy hőingadozással járó állandó méretváltozás. Talán éppen emiatt mondhatjuk azt, hogy helytelen a kültéri és beltéri megjelölés az egyes cementbázisú habarcsok zsákjain, mivel külső térben csak az ún. flexanyagok a megfelelő­ek. Kültéri burkolatok készítésének technológiai sorrendje:

• előkészítés: kiegyenlítőhabarccsal,
• rugalmassá téve adalékszerrel,
• ragasztás: feltétlenül flex ragasztóhabarccsal,
• fugázás: flexfugázóval vagy a hagyományos, színes fugázóhabarccsal, amit adalékszerrel tettünk rugalmassá.

Ez a sorrend és réteg rend érvényes teraszok, balkonok, épülethomlokzatok, terasz- és balkonlábazatok, úszó- és fürdőmedencék, burkolt járdák készítésénél.